Ezt mondta a szakmai igazgató.
És, hogy meg kell válnunk egymástól, mert nem kell olyan munkavállaló, aki tisztában van a jogaival. Nem kell olyan, aki nézegeti a Munka Törvénykönyvét.
Mondtam, hogy rendben van, értem............DE!
Elmondom a story-t már csak a hitelesség kedvéért is.
Hétfő: Telefon a vezető asszinak: szombaton (05.10 szombat munkanap a hosszú hétvége péntekét kell ledolgozni) 1-kor zárunk, aztán csordában átvonolunk Budakeszire bográcsozni 4-ig. Kurva jó, ha neked du. programod van be kell érned a belvárosban füstösen büdösen.
Kedd: újabb telefon, a tegnapi infó dilit majd 31-én kell bejönni egy egész napos csapatépítésre ami szintén szombat.
Néhányan, köztük én is jeleztük, hogy nekünk programunk van a kérdéses szombaton.
Válasz: nem érdekel, kötelező és nincs szabadság! át lett helyezve ez a nap!
Normális helyen ez úgy zajlik, hogy összehívja a vezető az embereket és azt mondja:
A vezetőség úgy döntött, hogy ezt a munkanapot elengedi, helyette 31-én csapatépítést szeretnénk csinálni. Van-e köztetek valaki, akinek erre a napra programja van?
Mert hogy ez szombat! És szombaton az ember családozik, csinálja a semmit, fexik az ágy tetején vagy süt főz.
De nem, ők felüzennek.
És ha te betartva az utat, azt mondod nem tudod megoldani, akkor azt mondja nem érdekel, ez lesz és kész!
Hát én meg azt találtam erre mondani, hogy bejövök, ha írásban elrendeled és kifizeted túlórában.
A kolléganőm meg csak sírt, mert a gyerekkori barátnőjének az esküvőjére menne és ő lesz a tanú. Habos-babos ruha meg minden ami ilyenkor kell.
Át lett helyezve, nem érted???!!!??..és már ordított.
Én meg azt mondtam: munkanapot csak a gazdasági miniszter helyezhet át.....és ebben maradtunk.
Ez után hívott a szakmai igazgató.
Megbeszéltük.
Maradok............és nem kell bemennem szombaton.