Apát lassan 12 éve ismerem.
Mikor ide jöttem dolgozni Ő volt a gazdasági igazgató. Ült a trónján, megközelíthetetlenül. Magázódott mindenkivel, azokkal is, akiket ő hozott ide és 20 éve együtt dolgoznak. Maga volt a felsőbbrendűség!
Mikor az első főnökömet elküldték, a búcsúvacsoráján azt mondta nekem: Te leszel a következő, mert Apa nem szeret.
Onnantól kezdve már rettegtem is tőle, pedig soha egy rossz szót nem szólt. Köszönt: Csókolom és viharzott tovább.
Mentek az évek, aztán egyszer csak Mónika-az asszisztense felmondott.
Vártunk és találgattunk ki jön a helyére.
Móni utolsó munkanapján csörgött a telefonom: Mókus, fel tudna jönni hozzám?
A lában remegni kezdett, a gyomrom összeugrott…mondtam a többieknek:ha jogász ül mellette zokogni fogok. Az elmúlt több mint 7 évben nem beszéltem vele 10 mondatnál többet.
Beléptem…egyedül volt. Kedvesen leültetett és azt mondta: "Mónika elmegy és én gondolkodtam, hogy mi legyen. Magával szeretnék tovább dolgozni. Ha feljön akkor a cég 3 legtökösebb csaja fog védeni engem”.
Köpni-nyelni nem tudtam. Mi ? Hogy én? Mikor évek óta azt gondoltam ki akar rúgni?
Látta, hogy vacilálok…erre mondott egy szép kerek összeget.
Azóta együtt dolgozunk.
Szép lassan alakult ki a kapcsolatunk. Ő nem piszkált engem én is békén hagytam :-)
Szeretek vele dolgozni….akkor is, ha néha meg tudnám fojtani egy kanál vízben.
Akkor is mikor pénteken 4-kor véletlenül hallom meg, hogy az anyacégtől hétfőn reggel jönnek (taxi,szállás,ebéd stb)
Hónapok óta mondogatja: nem csinálja tovább.
Olyan dolgok történnek, amiben nem akar részt venni.
Múlt csütörtökön lejött a vezértől és azt mondta: jövő hét szerdán vagyok utoljára.
Néztem rá…és nem értettem.
Tudtam, hogy menni akar, tudtam, hogy el fog jönni ez a nap de akkor is váratlanul ért.
Lementem a wc-be és elbőgtem magam. Úgy éreztem, hogy atomjaira hullik az életem.
Az Eredet című filmből azt a jelenetet láttam, mikor omlanak a házak és Leo állt középen, egy apró pontként , és semmi befolyása a dolgokra.
Álltam és azt gondoltam vége. Ez nem lehet! Elmegy, jön valaki más….akinek nem kellek.
Mi lesz?
Nem velem…..a gyerekemmel.
A hitelemmel?
Legalább az életem egyik fele lenne rendben….de nincs.
Egyedül vagyok…senki nem fogja a kezem.
Bőgtem vagy 10 percig.
Aztán arra gondoltam: hülye vagy?
Miért ne kellenél? ….és ha nem is kellesz…van rá befolyásod?
Nincs!
Akkor meg?
Elég lesz akkor parázni, ha ide jön az új….és megmondja.
Szépen újra sminkeltem és visszamentem dolgozni.
