Nincs jól.

Nagyon nincs.

Miközben próbálom etetni ezekkel a fehérje csökkentett, vese támogató kajákkal (horrorba kerülnek és nagyon nem szereti, de nem kaphat szegénykém mást) ő csak csendesen fogy.

Megfakult és ritkult a szőre.

Már otthon is ruhában van, mert fázik, hisz nincs rajta egy deka zsír sem. Fél év alatt 50 dekát fogyott, ami a testsúlya 25%-a. Jön megy, egyszer csak összecsuklik a lába. Őt különösebben nem zavarja, nekem sajdul bele a szívem minden alkalommal.

A doki azt mondta, hogy ha a gyógyszerek, amiket kap (vese támogató kapszula, emésztést segítő enzim, Béres csepp, értágító) segítenek, akkor még élhet 1-2 évet.

Ha nem,.......akkor készüljek, mert hetek.

És én készülök.

És úgy látom, hogy ő is.

Mostanában többször előfordult, hogy odajött hozzám, hogy vegyem fel. Soha ilyet nem csinált előtte.

Felveszem, elhelyezkedik úgy, hogy a arca az enyém előtt, és néz......majd megnyal, Én sírok és simogatom a fülét,  ő behunyja a szemét és nyöszörög. Így marad 1-2 percig, majd elmegy.

Éjjel többször arra riadtam, hogy ráfekszik a takarómra,helyezkedik. Apró jelek, de talán most-így közel 10 év után- tényleg az én kutyám lett!

Az én kicsi, meggyötört lelkű babám!

És én félek.

Félek, hogy nem leszek otthon......és bízom benne, hogy csendesen majd elalszik. Csak ennyit szeretnék.......hogy ha menni kell, akkor békében menjen.