Az arcom tisztítására vettem az Ikeában ilyen kis frottír törülközőket

Mikor letisztítottam,akkor ezzel törlöm át az arcom. Mindig marad rajta alapozó nyom.Beáztatom őket aztán bedobom a mosógépbe és kész.

Ma reggel az áztatás után még mindig nagyon foltosak voltak, ezért a mosdókagyló fölé hajoltam és egy tisztító szappannal elkezdtem sikálni őket.

Ahogy sikáltam bevillant egy emlék.

44 évvel ezelőtt egy kislány áll a fürdőszobában és sikálja a farmerját a lába között.Sikálja mert tiszta vér.

Minden egyes hónapban álltam a panel fürdőjében és azon izgultam,nehogy valamelyik öcsém benyisson és meglássa. Gyűlöltem magam és vért mostam!

Ötödikes voltam amikor először menstruáltam.Semmit nem tudtam róla, nálunk ilyenről nem beszéltek. Anyu akkor félre hívott a fürdőszobába elmondta hogy mostantól ez lesz adott egy zacskó vattát és kiment. Ott álltam és fogalmam volt nem volt semmiről,csak azt tudtam,hogy én ezt nem akarom!

2 öcsém van, ez soha nem volt téma, nem akartam az egészet, nem voltam hajlandó vattát használni,ezért minden hónapban térdig véres volt a ruhám, a nadrágom, mindenem.

Szégyelltem az egészet de nem beszéltünk róla!

Most bevillant ez az emlék ahogy mostam a törölközőmet és meg sajnáltam azt a kislányt.

A nőiességemmel mindig is gond volt és most már,hogy ilyen emlékek jönnek elő kezdem megérteni. Leültem a fotelbe és gondolatban megöleltem azt a kislányt és elmondtam neki hogy ez rendben van, hogy ne szégyelje! Hogy ettől nem kevesebb, hogy ez nem baj,hogy legyen erre büszke.

Ültem,sírtam és dajkáltam az a kétségbe esett kislányt.

Nem haragszom Anyura, úgy csinálta ahogy tudta,de jobb lett volna ha kicsit másként teszi.