A szabály, az szabály! Azért vannak, hogy betartsuk őket.
Akkor is, ha nem értünk egyet, akkor is ha beleszakad a szívünk!
A szabály az, hogy aki hajléktalan, az nem jöhet hozzánk.
Akkor sem, ha hajléktalan szállón lakik és oda be van jelentve, akkor sem, ha tiszta, rendezett a ruhája, nem iszik nem büdös. Nem jöhet és kész.
1. A fiút ismertük már, hozzánk járt egy ideje. Kolléganőm beszél vele, fiú átadja a lakcímkártyáját. Kolléganő nézi,ellenőrzi, majd beírja, hogy hajléktalan szálló.
Fiú bemegy az orvoshoz, pár perc és kijön. Az arca piros a szemét lesüti. Ott a bélyeg rajta! HAJLÉKTALAN! Leteszi elém a kulcsát, nem néz rám. Az arcán mérhetetlen fájdalom és szégyen.Kimegy.....én meg bőgni kezdek.
Doki kijön és mesél: árva. Nincs senkije. Mikor elérte a 18-at kitették az árvaházból.......tessék, felneveltünk, boldogulj! Van szakmája, dolgozik, és bár az államnak kötelessége lenne 24 éves koráig gondoskodni a lakhatásáról, nincs hely.
Ez az Ő szégyene?
A kolléganőm egész délután sírt, majd felhívta, hogy tudnánk-e valahogy segíteni?
2. Leül velem szembe. A haja zsíros, a ruhája ápolatlan.
Mi történt veled Gyuri?-kérdezem. Elveszítettem a munkám!
Nézek rá, Ő meg mondja: kirúgtak, mert nem mentem dolgozni.
Én meg-mintha Kiskorúnak magyaráznék, hiszen közel azonos korúak osztom az észt- ejnye Gyuri! Mindig be kell menni dolgozni!
Rám néz és azt mondja: 40 fokos lázam volt, nem tudtam.
Akkor miért nem szóltál be telefonon?
Nem volt pénz rajta.
Kérdeztem, ő meg szűkszavúan mesélt: egyedül él, nincs senkije.
Nincs senki, aki ha lázas, főzne egy teát. Aki szól a főnökének, hogy beteg a gyerek. Aki segítséget hív, ha baj van, aki kiváltja a gyógyszerét.
3. Van egy lány..... nem okos.Nem fogyatékos, de olyan egyszerű. De ha beszélgetünk vele, kedves. Pénteken 3 barátjával érkezett hozzánk.
Az egyik fiú hozzám került. Beszélgetünk, felteszem neki a szokásos kérdéseket, udvariasan válaszolgat. Aztán mikor a tűt említem, látom a villanást a szemében. Rákérdezek: félsz attól, hogy megszúrnak? Nem lesz gond ne aggódj!Ha sokat iszol és normálisan eszel, minden oké lesz.
Mit ettél ma?
Semmit!
2 óra van és nem evett ma semmit!
Faggatom és beszél: állami gondozott. Egy gondozó házban él Budaörsön. Elvileg kapnak enni, de kevés és nagyon rossz. Kapnak pénzt is az államtól, de a felügyelő pénzmegvonással bünteti a fiatalokat.
Néz rám a bogár fekete szemével és fájdalmat látok benne.
Leültetem, adok neki 2 banánt meg egy csokit és lemegyek az öltözőbe kibőgni magam.
Szabály szerint szólnom kéne.............de nem tettem.
A lány a kolléganőmhöz kerül. Látja, hogy 10 000 Ft-ot fog ma kapni.
Rákérdez: mi szépet veszel magadnak? Mire költöd?
A lány azonnal rávágja: enni veszek a barátaimnak!
Milyen világ ez??!!??
Ahol itt Magyarországon egy gyerek délután még nem evett???
Ahol az, akinek a feladata lenne a segítség, büntet.
Ezeknek a fiataloknak nem volt gyerekkoruk, mert elvették tőlük!
ÉS EZ NEM AZ Ő HIBÁJUK!
Mégis Ők bűnhődnek a szüleik miatt!
A szívem szakadt meg a héten.
Ez a mi szégyenünk és nem tudom mit tehetnék.
