3 hete köhögök, vagy el van dugulva az orrom vagy vég nélkül folyik, 1 napig a torkom is fájt.

Scopjéban megfáztam és azóta nem tudok kijönni belőle.

A közérzetem igazából nem rossz, dolgoztam is, de hangom a rozsdás bicikli és a búgó szexistennő között ingadozik.

Szopogattam cukorkát, ittam a forró ital, de érdemi javulás nem jött, ezért 1,5 hét után lecsattogtam a gégészetre, hogy ugyan már vessenek rám egy gyógypillantást. 3 órát vártam, de nagyon alaposan megvizsgált a dokinéni. Kaptam gyógyszert, inhaláljak, szopogassak doritricint,

Szedtem a gyógyszert, szopogattam a doritricint, ittam a kanalast és vártam a csodát.

Az meg baszott jönni!

A tegnap éjszakámat féligülő helyzetben töltöttem és már fájt a mellkasom a köhögéstől, szóval a tököm kezd ezzel tele lenni! Arról nem is beszélek, hogy bugyiban és  betéttel aludtam, mert a köhögéstől bepisiltem!! Annyira gáz!......bár Zember közölte, hogy ha oldalba pisilem éjjel ő akkor is szeretni fog.......de a méltóságom ezt mégsem hagyta!!

Reggel aztán volt egy 1,5 órás szesönöm Zsófival, a terepautámmal. Kinyitotta a könyvét és felolvasta nekem a köhögést és hogy mi okozza.

Én néztem ki a fejemből, mire megkérdezte, hogy melyik talált be? Melyik vazze??? Mindegyik!!

Menekülés egy helyzetből, ami kényelmetlen nekem, de nem merem megtenni.

Nem mondom ki, amit nagyon ki kéne, hogy ne bántsak meg mást.

Imre meghalt.

Egy szemétláda volt. Egész életében verte a nagynénémet, kb 10 éve folytogatta, akkor elköltözött végre tőle.Aztán az átesett 2 infarktuson, drukkolt az egész család, hogy elvigye.....de nem!

Majd agyvérzést kapott és lebénult a fél oldalára. Rehabilitáció, de nem volt közreműködő és hazaküldték. Ekkor Magda haza köktözött, hogy ápolja.................nem is értem.

Az utolsó 5 évben már nem volt hajlandó a szoba wc-t sem használni, pelenka.

110 kilós ember, Magda 60.....3 éve már nem bírta megemelni, akkor iegy magán intézetbe került. Magda minden reggel 6-ra ott volt, hogy tisztába tegye, lefürdesse, megetesse.

Zsuzsi mindig azt mondta: ha végre feldobja a pacskert, nem megyek el a temetésére! ......és én megigértem neki, hogy én sem.

2 hete reggel férenyelt, délre belehalt. Én vettem fel a telefont és mondtam meg Magdának, aki egy könnycseppet nem ejtett. Megszabadult 60 év szenvedésből!!!

Nem akartam elmenni a temetésre......de  Magdika miatt muszáj, meg mit szólnak stb.

Plusz kiderült, hogy az apám is ott lesz, akivel megint 1 éve nem találkoztam, nem hívtam, nem beszéltem és nem is akarok.

A terápia végére eldöntöttem: nem megyek.

Most, mikor ezt írom még tart a "buli" ott az egész család, Hencsáék is hazajöttek, de nem bánom, hogy nem vagyok ott.

Arra gondoltam, hogy figyelsz Muci?....megigértem és betartottam, nem mentem el................szeretlek és hiányzol!

Úgyhogy most KURVÁRA VÁROM, hogy jobban legyek!