Kiskorú tagnap felhívott a suliból.
Első nap:
-Szia Kisfiam,mizu?
-Semmi!
-Na de mégis, mi történt?
-Ugyan az,mint tavaly:semmi.
Ennyit a suliról.
Este elővettem a zord anya álarcom és közöltem vele,hogy nincs számítógép bekapcsolás,amíg nem tett rendet az íróasztalban. Duzzogott egy kicsit,majd pakolni kezdett. Én egész nyáron ezt hajtogattam:tegyél rendet,pakolj ki, dobd ki, tedd el,ami kell érettségihez.
Mindent bedugdosott a szabad helyekre,rácsukta az ajtót oszt jóvan.
Július elején,mikor már olyan szagok jöttek a szobájából,mint az oroszlánbarlangból bementem „körülnézni”. Megtaláltam a júniusi uzsonna maradékát- gondolom az lehetett,mert olyan szürkés-zöldes nyúlós izé volt olyan csomagban,amiben a reggelijét szoktam csomagolni. Aztán kivittem a KOSZOS (értsd büdös) tornacuccát is a mosásba.
Egyébként nála rendszeres,hogy mindenfélét bedugdos a zsebébe,majd szemrebbenés nélkül beteszi a szennyesbe. Most már résen vagyok, de mostam én már ki golyóstollat, túrórudi papírt, papírzsepit,fél szendvicset és egyszer a komplett tárcáját diákkal és személyivel.
Szóval tegnap pakol ÉS morog. Még 6.-os füzet is került elő….nem is értem!
Aztán rátettem egy lapáttal,mert mondtam,hogy tessék beköntni a könyveket :-)
Egyszer csak hallom: Az biztos,ha nekem gyerekem lesz,az anyja fogja a könyveit kötni!
Bementem a fürdőbe röhögni.
