most már nagyon kell a szemüveg.
Nagyon, nagyon, nagyon.
Nem látom a Tescoban az árakat, azt, hogy mikor jár le.
Ha….nem hagyom a melóhelyemen, akkor táska cipzár ki, tok elővesz, szemüveg felrak, elolvas, tokba vissza, bele a táskába cipzár behúz….megyek tovább.
Ha nincs nálam-mert otthon van az ágyban, mondjuk akkor bent szívok, mert bent sem látok rendesen-szóval akkor „érzésre” vásárolok.
Az a baj, hogy csak olvasáshoz kell, tehát nem tudom fent tartani a fejem, mert zavar menet közben.
Én kérem szépen messzire jól látok.
Nemrég-mikor Kiskorú szeméből kellett volna kioperálni a lencsét-ott küzdöttem, tapogattam de semmit nem láttam.
Csaj rám néz: nem kéne neked szemüveg?
Nekem van….húztam ki magam…..otthon.
Adott egy 1,5-eset és TÖKÉLETESEN láttam. Mondtam, hogy ez erős, mert nekem 0,75-ös a szemem, erre megvizsgált.
Nem anyukám, neked 1,5-es a szemed!
HURRÁÁÁÁÁ….a múltkor láttam gyönyörű swarovski köves szemüveget, de csak 1,5 dioptriától :-)
Szóval vettem egy kétszersültet. Magadrága eredetileg, de közeleg a lejárati dátuma, így akciós.
Megvettem megreggeliztem…..nem annyira finom, magvas lapos kerek, ennyi. Kint hagytam az asztalon.
Du. Ildi jön, hogy:
-Te Mókus, akartam a kétszersültből enni.
-És?
Tudod, hogy tele van molylepkével?
-Mi van???? Ahol molylepke van ott kukac is! Nehogymár!
Lerohanok nézegetem. Semmi.
Erre Ildi odajön, rámutat ott.
-Vazze, én azt hittem az szotyi.
Most már tényleg kell egy szemüveg!
