Sok mindent meg tudok bocsájtani……….azt ha hülyének néznek,ha hazudnak nekem, azt nem.
Eltörik valami.
Végleg.
Nehéz elfogadni, hogy valaki, akit szerettél…. hónapokig hazudott.
Hogy belenézett a szemedbe és hazudott.
Hogy úgy élt nálad, a lakásodban….hogy közben folyamatosan hülyének nézett.
Hogy rákérdeztél…..és azt mondta rosszul érzed.
Hogy kihasznált, mert neki épp úgy volt jó, ……….és közben te tudtad, hogy baj van és hiába mondtad szánalmasan zokogott, könyörgött……….és nem volt ezekben egy őszinte pillanat sem.
Hogy elment neked ajándékot venni az egyetlen szabad hétvégéteken …..és te pontosan tudtad, hogy egy másik nővel találkozott……….úgy lopta az időt, ahogy annó veled tette......és mégis van különbség, mert most mindketten tudták, hogy mit csinálnak......annó és nem tudtam.
Hogy elmentetek vásárolni és percenként leste a telefonját, hogy kap-e sms-t………..és te rákérdezel, hátha össze meri szedni a bátorságát FÉRFIKÉNT kiáll és elmondja………..de nem.
Hogy könyörög, hogy ne menj egy buliba,vigyázz a gyerekére…………..mert ott lesz a csaj…..és csak így tud téged távol tartani onnan, hogy vele lehessen…………….és te megteszed, csak azért, mert még hiszed, hogy ez egyszer tisztességes lesz………….de csalódsz……….sokadszor.
Nincs rá szó…….szánalmas az egész…………. bemocskol mindent…….hazugsággá minősít minden emléket.
