Éjjel úta esik! Ma meg sem áll. Az ég is zokog!

1 hete már kínlódunk. Nem akart enni.

Főztem csirkemájat, combbal. Abból picit evett, majd hasmenése lett.

Vettem grillcsirkét, egyszer nyammogott, majd ott hagyta. Sütöttem kacsát, főztem nyulat, 3 féle konzervvel kínáltam, semmi nem kellet. Több féle száraztáp volt folyamatosan letéve, de nem evett belőlük. Vettem 3 féle felvágottat, az sem kellet, sőt a sajt sem.

Mindent megpróbáltam, mindent!

Folyamatosan ment a hasa, így probiotikumot adtam neki. Béres cseppet, vese és máj támogatót, emésztő enzimet................és nem volt elég.

Kedd reggel már tudtam!

Esténként az ágyban odadugta a kis arcát , én két kezem közé fogtam és a füle mögött masszíroztam.

Behunyta a szemét és nyöszörgött.

Minden este ezt csináltuk 2 hete. Búcsúztunk!

Tegnap mikor hazaértem, már nem kelt fel. Bebugyoláltam és kivittem a tóhoz. Letettem, hogy sétáljon még egy utolsót, de 2 lépés után összeakadtak a lábai.

Az orvos megvizsgálta, majd rám nézett: Engedjük el?

Zokogtam mióta beléptem a rendelőbe! Rá néztem és megkérdeztem: van még valami amit tehetünk? Bármi?

Azt mondta, hogy úgy, mint decemberben, kaphat egy 3 napos infúziós kezelést.De 1,5 hónap alatt 50 dekát fogyott, most 3,6 kg. Az sok. Valószínű jobban lesz, de max. 1 hónap.

Néztem rá és intettem,,,,,,,,,,,,,,,,,,ő meg bólintott.

1 hónap.....és milyen élet az?

Elsorvad, mert nem eszik. Felfekvése lesz, mert már nincs izomzata. 1 hónap, azért, mert önző vagyok és nem teszem meg azt, ami neki a legjobb.

Bekötötte az infúziót és otthagyott minket búcsúzni. Fogtam a vézna kis testét, kezembe vettem az arcát, odahajoltam masszíroztam a füle mögött és beszéltem neki.

Becsukta a szemét és nyöszörögni kezdett.

Elmondtam, hogy Apa választott ki téged, ő adta a nevedet és mindketten szeretünk.

Elengedlek Kincsem, mert Viki és a többiek várnak rád. Elengedlek, mert nagyon szeretlek. Szép lassan elernyedt a teste és én csak suttogtam......menj Kincsem, ott jobb lesz, már nem fog fájni................és egyszer csak nem vett több levegőt.

Bejött az orvos , meghallgatta és rám nézet.

Korom sötét volt az erdei úton.

Föld út, hatalmas kátyúkkal. Ha nem januárban jártam volna itt, aggódtam volna, hogy hova vezet. 

A Noénál voltam, kinyitották nekem a krematóriumot. Kaptam pár percet, hogy elbúcsúzzak. Mikor betettük a fém dobozba, jó utat kívántam.

Leültem és gyertyát gyújtottam.

Éjjel hazahoztam a hamvait.

Reggel kinyitottam a széfet és kivettem Zember szemüveg dobozát. Az utolsó tárgyat, ami az övé volt

Összegyűrtem és kidobtam!