Még az őskorban- értsd a múlt században hihi- voltam néhányszor turkálóban, de akkor még nagy dobozokban összedobált cuccokból állt a dolog. Bementél, derékból behajoltál, és ha mákod volt találtál néhány jobb darabot.
Aztán pár éve Baga egyszer elvonszolt magával-akkor már állványokon, szépen vállfán sorakozott a cucc. Találtam magamnak egy szép rózsaszín (milyet más milyet :-)) zakót és boldog voltam vele.
Tavaly volt az áttörés!! Ráéreztem az ízére. Azóta havonta egyszer kimegyek a közeli JÓ NAGY turiba és válogatok.
Legjobban azt szeretem, ha ismerős vagy ismerős barátja kihízza, kifogyja, megunja a cuccait.
2 hónapja egy volt kolléganő jött rá, hogy sosem fog visszafogyni a szülés előtti cuccaiba. Az USA-ban élt így olyan márkákkal találkoztam, amikkel itthon sosem vagy sosem lett volna rá piiiiizem. Így lett nekem Tomy Hilfiger farmerem és egy csomó Springfield felsőm.
Aztán az sem baj, ha az ember rendelkezik egy vásárlás mániás barátnővel.
Olyannal, akinek a méretével egyezünk(bár ezt nehezen hittem el, mikor szólt, hogy próbáljam fel a cuccát, HÜLYE VAGY?!? Hol jó rám a TE cuccod!?! aztán mégis ) Olyannal, aki azt mondja, te Mókus….én ezeket meguntam. Elviszed?
Úgyhogy van egy új télikabátom (tavaly vettem, de már nem tetszik) 24 db, polóm….(ááááá már nem veszem fel) számtalan gatyám (nem tudom, valahogy nem úgy állnak) és még egy csomó mindenem.
Éjjel nem mertem felvinni a kocsiból, nehogy valaki rám hívja a rendőrséget, hogy nagy zsákokkal járkálok a kocsi és a lakás körül.
Idénre és még jövő nyárra is el vagyok látva cuccokkal!
Na jó, azért a Galamour napokat nem hagyom ki! :-)
