Ha meghallom ezt a nevet, mindig egy nem is tudom milyen fokon rokonom-a nagypapám unokatestvérének a felesége-, szóval lehet, hogy nem is rokonom- Jolán jut eszembe.
Bajmokon laknak, egy pici faluban a régi Jugoszlávia területén.
 
Emlékszem gyerekkoromban-még 3 évente mehettünk és vihettünk magunkkal 50 USD-t- néha ott nyaraltam.
Nekem a panelgyereknek érdekes volt az igazi "parasztok" életébe betekinteni.
Hatalmas földeken gazdálkodtak, volt cséplő meg aratógépük, 100 disznójuk számtalan csirke,liba,kacsa hátul az udvarban.
Pali ha hazajött messziről kiabálta: Joláááááán! És Jolika ugrott, ment az urához.
Ott ettem először Eurokrémet, vettem adidas cipőt-minden osztálytársam majd meghalt az irígységtől!
 
Most a Joliról a Székesfehérvári cukrászda ugrik be.Tegnap a Balatonról hazafelé beugrottunk, megnézni, mert már annyi helyen olvastam róla, hogy ez aztán az überfagyis! Legalább 40 féle fagyi van egyszerre, de több mint 200 van a repertoárban.
Na ezt nem tudom, de 40 féle tuti volt!
Nekem elég magasan van a léc fagyi ügyben, nem adok ám minden szóbeszédre míg nem teszteltem!
 
Ettem sósmogyorót, morgan kapitányt (eszméletlen rumospiskóta volt benne) valami szezámmagos nagggyon töményet és tratatata vöröbvoros áfonyát. Ez utóbbit a cukrászcsaj ajánlotta.
Belenyaltam, ránéztem emberre: Te! Azt iszem orgazmusom van!
Azt mondta az nem lehet, mutasd.
Megmutattam....ő is érezte!
Úgyhogy Joli, Jolán mostantól ez a fagyis.
PONT útba esik Akarattya felé!
Szerző: Mókusélet  2013.07.15. 13:35 Szólj hozzá!

Címkék: Címkék

A bejegyzés trackback címe:

https://mokuselet.blog.hu/api/trackback/id/tr125405610

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása