Sosem dokumentáltam az utazásokat.

Valahogy sosem jutott eszembe, mindig csak utólag, hogy kellett volna.

Most megtettem.

Eddig egyszer utaztam a térségbe, megérkeztem, taxi, fél óra és a szálláson már zuhanyoztam is.

Próbáld ezt megcsinálni egy vonatmániással, aki rájött, hogy van a reptérről gyorsvasút.

Különben vicces, mert veszel egy műanyag biz-baszt,( 45 Baht) mint egy érme, hozzá érinted a kapuhoz, ami kinyílik. Megérkezik a vonat- egy vonat, semmit truváj, amivel elmentünk a végállomásig. Ott érme megint bedug-csak most el is veszi, és máris bent voltunk a Bangkoki fülledt 35 fokos, párás délutánban........qrva messze a szállásunktól, mert arra nem ment vonat :-)

Néztem a szmogos főváros, beszívtam azt a semmivel össze nem téveszthető illatot ( a benzingőz és az egzotikus fűszerek keveréke) kezemben a kabát a sál és bőgni kezdtem.

12 éve vágyom ide vissza, és most itt vagyok.

Leintettünk egy taxit és a szállásunkra vitettük magunkat. A D&D szálloda a Khao San Roadon van. Ez a világ leghangosabb és legbulisabb utcája.Természetesen megkérdezték, hogy utcára néző szobát szeretnénk-e vagy csendesebbet. Mi az utóbbit választottuk. Csendesnek csendes volt, de ablaka sem volt. Konkrétan a denevér seggében van ilyen sötét,egy csendes estén a barlangban.

Levettünk pár réteget és irány az utca.Lent zsibbasztó tömeg, méterenként leszólítottak, hogy gyere ide itt egyél, itt igyál, gyere ping-pong showra, csináltass öltönyt. Zember először sokkot kapott én meg annyira de annyira élveztem! Egy utcai árusnál Padthai-t ettem rákkal, Zember meg valami sült rízs csirkével. aztán megmutattam neki a banan panceket amit csak itt tudnak ilyen istenire csinálni, jól meglocsolva sűrített tejjel.

Másnap reggel gyalog indultunk a fő látványosságokhoz. Mivel a Király 100 napja halt meg, a palota le volt zárva, nem látogatható.Nem gond, megnézzük a többi gyönyörű épületet, az fekvő Budhát......hát nem. Túl szexin voltam öltözve,értsd: kilátszott a bokám a gatyámból.

Úgyhogy irány a klong és megyünk hajózni.Menet közben ittunk néhány séket. Annyiféle gyümölcs van a standokon, hogy a felét nem is ismerjük.Van egy spéci csavarójuk, amivel kinyerik a levét a gránát almának, mangónak vagy épp a sárkány gyümölcsnek és már ihatod is. Vagy a gyümölcsöt turmixba rakják egy nagy halom jéggel és cukornád levével és kását pürésítenek belőle, Isteni! Nap közben ilyeneken éltünk.

Persze már messziről jönnek eléd, hogy ne arra menj, mert le van zárva vagy ott csak kifelé lehet jönni és máris ott vagy a "havernál" aki 1800-ért elvisz 2 órára. Ott hagytuk és visszamentünk az eredetileg kinézett helyre, ami 10 méterre volt ettől és 450-ért hajókáztunk. Ez is rohadt drága, jól lehúztak, de ez Thájföld, és Te itt farang barátom egy gazdag fehér vagy, tehát fizess!

A délutánt a szálloda 6. emeleti medencéjében pihenéssel töltöttük, majd este megint a KSR.

Beültünk vacsizni egy étterembe és sört rendeltünk és Tom-Yam levest.

Aztán még rízst, hogy meg tudjuk enni, annyira erős volt.

Az este lezárásaként beültünk egy lábmasszázsra. Konkrétan majd össze szartam magam és 3 napig fájt utána a lábam és be is kékült.