Másnap reggel a mangrove erdőbe mentünk kajakozni.

Én voltam az, aki erre a túrára nagyon kíváncsi volt. Rengeteget olvastam már róla. a Mangrove fák az édes és sós víz találkozásánál találhatók és arról híresek, hogy kapaszkodó gyökereik vannak, amin keresztül oxigénhez jutnak. A víz csúnya, zavaros olajosnak tűnik, ami azért van, hogy a sós víz ne tömje el a légző részeit,ezért  olajos kocsonyás anyagot termel.

Mikor megérkeztünk kaptunk egy 5 perces elméleti oktatást evezésből, elmondták, hogy a krokodil a héten már evett így az sem baj, ha vízbe borulunk és ne hagyjunk semmit a csónakban elöl, mert a majmok nagyon gyorsan és még annál is kíváncsibbak.

Fél napos túra vette kezdetét, ahol ránk borult a fák levele, így csak néha jött be a napfény. Hatalmas volt a csend, nem ért ide sem a hajók sem más emberek zaja, csak a kabócákat hallgattuk de ők aztán nagyon nyomták.

Kb 20-an voltunk, ebből 6 szerencsétlen kínai. Az, hogy nem tudnak úszni egy dolog....de evezni sem. Mindenkinek nekimentek, vagy beszorultak a fák gyökerei közé, borzasztóak voltak. A túra vége felé egy kis barlang szerűnél kiszálltunk, lehetett fürdeni. Mondjuk sok kedvünk nem volt, mert az olajos cucc miatt koszosnak tűnt a víz. A túra 600 Baht volt és mire visszaértünk a partra, már kinyomtatott kép várt minket, amit akkor csináltak, mikor indultunk.

A délután hátralevő részét a parton töltöttük és megnéztük a naplementét. Rohadt éhesek voltunk már, így elindultunk a kedvenc piacunkra.....és sehol senki. Nem baj, visszajövünk. Otthon tusolás, majd vissza, és üres a placc. Basszus péntek van! Úgyhogy visszafelé láttunk egy masszázs szalon/kajálda/utazási iroda kombót, ott álltunk meg enni. Zember 3 ismétlem 3 adag kaját evett! Itt ettünk a legfinomabb rendang curryt egész tartózkodásunk alatt!

Másnap reggel elmentünk a 4 sziget túrára. Tűzött a nap, egy felhő nem volt az égen és konkrétan szarrá égtünk, hiába kentünk magunkat 2 óránként. Először Poda szigetén kötött ki a csónakunk, ahol gyönyörű fehér homok várt és türkiz kék tenger. Apálykor át lehet sétálni a mellette lévő szigetre. Most nem az volt így kb 5 métert úszni kellett. Isteni hely! Ez  után a Csirke sziget, ami arról kapta a nevét, hogy a tetején egy csirke fejet formázó szikla van. A harmadik Tup Islands ahol szintén semmi nincs csak vége láthatatlan ragyogó fehér homok. Úgyhogy fetrengtünk a parton, a víz átcsapott rajtunk és mérhetetlenül hálásak voltunk, hogy itt lehetünk. Az utolsó állomás Phranang Cave avagy a Hercegnő partszakasz. Itt található 2 barlang, ahova a helyiek akkor jönnek, ha gyermekáldást szeretnének. A barlang tele van falloszt ábrázoló szobrokkal. Sokkal!

Este kaja után Anival belementünk AZ ÉJSZAKÁBA! Mi eddig csak lightosan sétálgattunk, néztük a szebbnél szebb lédy boyokat, akik kabaré előadásra hívogattak, ettünk ittunk.

Ezen az éjszakán bementünk a lányok utcájába. Úgy kell elképzelni, mint egy szűk zsák utcát, aminek mindkét oldalán egymást érik a szórakozó helyek, és tele vannak lányokkal. A lányok nagy része, valóban lány és 20-40-ig minden féle van köztük.Kicsi, duci, szemüveges és mindre van kereslet. Kedvesek aranyosak, nem tolakodóak.Látták, hogy együtt vagyunk, itt nekik nincs biznisz, de így jó fejek voltak.Ittunk néhány sört én mojitót, dumáltunk velük. Nagyon értékelik, ha emberként bánsz velük, úgy szólsz hozzájuk. Ani ismerőse 2 hete elvitt egy lányt. Most oda jött, a nyakába ugrott szóval semmi rossz érzésünk nem volt.

Éjfél múlt mire haza értünk.

Szerző: Mókusélet  2017.02.21. 11:55 Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://mokuselet.blog.hu/api/trackback/id/tr6312277607

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása