Lezajlott a költözés.

Konkrétan a bokámat fostam le estére. Bedagadt a lábam, vonszoltam magam és úgy éreztem, hogy valaki megrágott, kiköpött és még rám is lépett. Beültem a kocsiba és sírva fakadtam.

Mutattam Zembernek, hogy W. hozott nekem egy pezsgőt és nagyon megköszönte a munkámat.

Na most a pezsgővel két bajom van:

• nem szeretem, de megiszom ha édes...........tudum, tudom.....
• másnap fáj tőle a fejem

Haza értünk és egy vödör vízbe jól beáztattam a lábam, Zember meg hozta a pezsgőt, mert mégiscsak igyuk meg, ha már adták.

Az első pohár lecsúszott, mert nagyon szomjas voltam.

A másodiknál csak össze néztünk és már mentem is a spejzbe egy kis bodzaszörpért, mert olyan, de még annál is szárazabb volt, hogy csak na.

Pici, vagy inkább sok szörppel az elment kategóriát súrolta.

Másnap reggel csak nem hagyott nyugodni a dolog, és rá kerestem a net-en.

Hát vazze, kussolunk és senkinek nem mondjuk meg, hogy a tizenezres pezsgőbe szörpöt tettünk :-)

Kár belénk!