Szombat délután sétálni vittem a csajokat. Ha egyedül megyek, akkor általában Viki és Bogyó jön velem, néha Dézi is csatlakozik, de legtöbbször nem látom rajta azt a kitörő lelkesedést, hogy ki kell menni a minuszokba.

A Szövő utcánál mentünk át az erdő felé- ami egy forgalmas 2 sávos út, busz is jár erre- mikor megláttam a madarat. A járda szélén kuporgott és pislogott. Meglepődtem, hogy mit keres ott, de gondoltam, ha közelebb érünk, elrepül.

Viki meglátta, azonnal reagált- persze a póráz miatt nem tudta elérni- a madár meg megpróbált szárnyra kelni. Nem tudott nagyon felszállni, átvergődött a túloldalra és a fűbe leszállt.

Tettünk egy kört és visszafelé arra jöttem, hogy ránézzek. Abban bíztam, hogy csak fáradt és már nem lesz ott.....de ott volt. Ott kuporgott a fagyos talajon, meg sem mozdult, de láttam, hogy piheg és pislog.

Hazavitem a lányokat és mondtam Zembernek, hogy mit láttam.Mire kiértem a wc-ről már felöltözve várt.....nézzük meg. 

Visszamntünk és ő még mindig ott gubbasztott a fűben és csak nézett. Óvatosan megfogtam és betettem a kutyahordozóba. Fűtöttünk a kocsiban, a dobozt letakartam és telefonálni kezdtem.

Első körben a Hortobágyi madárkórházat hívtam, ahol egy nagyon szipatikus pasi vette fel a telefont, de épp vezetett, mondta, hogy hívjam vissza 20 perc múlva. Aztán egy diósi doktornőt hívtam, aki egzotikus madarakkal foglalkozik, de nem volt itthon Ő sem, viszont ajánlotta a Vadmadárkórházat Sukorón. Mondtam neki, hogy úgy hallottam, nem fogadnak munkaidőn kívül. Valóban nem, de van kitéve egy inkubátor, ahova betehető a sérült madár.

Így útnak eredtünk.

Sukorón, a domb oldalban van a rendelő. Nagyon szép fából faragott szobrok övezik. A kertben őzikék és sétáltak és látszott egy hatalmas röpde is. A kapuál áll az inkubátor, rajta a használati utasítás.

Van egy gomb, amit meg kell nyomni, ilyenkor fűteni kezd, nyáron hűteni. Papírdobozok vannak benne, oda kell betenni a sérült madarat és kiölteni egy nyomtatványt arról, hogy hol találtad, mi a baja, milyen fajta (ezekből az elsőre tudtuk a választ) meg kell adni az email címed is és ennyi. Mikor lezárod, egy fényjelzés elindul, ezzel jelzi a személyzetnek, hogy állat került az inkubátorba.

Vasárnap délután levelet kaptunk. Ilyen és ilyen számon van nyilvántartva a kis vörös vércse, aki betettünk, hogy segtísenek rajta. El van törve a szárnya, amit műteni kell, a műtét ára 10 000 Ft. Ha tehetjük segítsük a munkájukat.....és egy link....ahova az azonosítót berva, folyamatosan töltik fel az infót a madárról.

Esküszöm sírva fakadtam! 10 000 ft-ért meggyógyítható, de reggelre megfagyott volna, ha nem veszem észre.

Átutaltuk a pénzt a műtétre és minden nap ránézünk, hogy gyógyul a kismadár.

Reméljük tavasszal szabadon tudják engedni!

20230213_154520-collage.jpg

 

Szerző: Mókusélet  2023.02.13. 15:57 Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://mokuselet.blog.hu/api/trackback/id/tr2218048442

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása