Az elmúlt héten azon agyaltam, hogy ha túl leszek ezen az egészen, már nem nyom a szívem és nyitott leszek újra ismerkedni, hogy fog ez történni?

Régen soha nem volt ezzel problémám.

Soha nem jutott eszembe, hogy baj érhet.

Soha nem féltem.

Most viszont azonnal beugrott Türk Robi képe. Robi a kollégám volt. Egy csendes, mosolygós srác......aki kegyetlenül megölte , összeszurkálta a barátnőjét 2 hónap ismeretség után.

Bent a cégnél sutyorgás ment,nem volt nyílt kommunikáció, ezért mindenki a hírekből tájékozódott.

Leráztam magamról a gondolatot, hogy ez hülyeség.

Aztán tegnap pár kollégával beszélgetni kezdtünk. Az egyik 40  év után vált el, mert a férje szerelmes lett. 2 éve ennek és lassan ismerkedik. ...........és tegnap kimondta, hogy fél.

Fél, mert eszébe jut Robi. Álltam ott és ledöbbentem, hogy basszus.

Nemrég olvastam egy felmérésről, hogy egy erdőben kivel szeretnél találkozni inkább: egy medvével vagy egy ismeretlen férfivel.Döbbenet, hogy a nők 70%-a azt mondta, hogy inkább egy medvével.

Nem tudom hogy rohadt el ennyire a világ.