Tegnap volt 39 éves! Isten éltesse!
Csak 15 hónap különbség van köztünk……….és mégis olyan furcsa a kapcsolatunk.
Mikor elment-22 évesen-egy távoli helyre ENSZ Rendfenntartónak-sokat leveleztünk.
Akkor egy levelében azt írta:lehet,hogy azért lettem ilyen magamnak való, mert középső gyerek vagyok. És mint ilyen, nekem jutott a legkevesebb szeretet. Te voltál az első, a lány, aztán én, majd az öcsénk-aki a kicsi volt a családban.
Nem tudom.
Én nem éreztem sosem,hogy vele másként bántak volna. Mondjuk apu………..már,a végén, mikor nagyon hülye volt, akkor igen.
Van úgy,hogy hetekig nem beszélünk, nem találkozunk, de tudom, hogy bármikor számíthatok rá!
Mindenki másképp szeret. Van, akivel órákat lehet beszélgetni, sírni a vállán………..és van aki másképp mutatja ki.
Mikor az ex elment-nem tudom, hogy az öcsém honnan tudta meg, biztos anyutól- megszólalt a telefonom. Belehadarta, hogy Ő az és este mikor vagyok otthon. Jönne. Hoz 4,5 milliót fizessem ki az exet, ne függjek tőle. Neki ez nem kell, ha majd lesz pénzem visszaadom. Ha 1 év múlva akkor, ha 10 év múlva, akkor. A döbbenettől nem tudtam szólni! Nem azt mondta, hogy figyelj szeretlek, gyere sírd ki magad. Ő így mutatta ki.
Ezen azóta sokat gondolkodtam. Én sem vagyok bújós, de ezer féleképpen mutatom ki, ha valaki fontos.
Nem biztos, hogy puszilgatom, de gondoskodom róla. A kedvenc sajttortáját sütöm. Reggelit készítek, kivasalom az ingét………..csak sokan úgy gondolják, hogy ez a természetes.
Istenkirály mascarponéval töltött csokitortát sütöttem. :-)
