Úgy utálom, hogy mindig mindent UTÓLAG tudok meg.
Kiskorú sulijában soha nem történik semmi. Nem felelnek, nem volt lecke. Aztán UTÓLAG csak kiderül, hogy „milyalófasz ez az egyes kisfiam már megint” kérdésre az a válasz, hogy csak volt valami, amit
meg KELLETT VOLNA tanulni……..csak hát annyi minden SOKKAL FONTOSABB dolog van/volt/lesz.
Így maradtam le a szülőiről, a fogadó óráról stb.
Kiskorú 2 hete boldogan bejelentette,hogy szülői lesz! ELŐRE szólt. Hurrá!
Péntek 4 óra. 2-től már kihalt a melóhely én bent ücsörgök, várom,hogy elinduljak végre a suliba. 4 előtt 1 perccel parkolok, rohanás, mert persze ilyenkor araszol a Hungária.
Több száz szülő tolong az aulában, ajtó kinyílik…betódulunk, szépen leülünk.1 perc jön a diri meg a tanárok. Szépen helyet foglalnak a színpadon.
Nézek előre………..marha rossz az arcmemóriám……….keresem a gyerek ofő-jét.
Az ott balra, mintha hasonlítana kicsit.
Majd igazgató feláll és a köszöntő után taglalni kezdi az iskola történetét.
Milyen nagy múltú, micsoda diákok jártak ide. A jövőbeni tervekről beszél és hogy reméli azért utána néztünk kicsit, hogy itt milyen munka folyik.
WATAFAK??!!??
Kiskorú elküldött a leendő elsősök szülőijére!!!!
Úgy megörült, hogy végre valamit tud ELŐRE, úgyhogy ott ültem csendesen……………a füst ömlött kifelé az orromból a pipától………majd miután végighallgattam, hogy melyik gyerek szülője melyik ofőt kövesse a tömegben eljöttem.
Nem kell nekem mindent ELŐRE tudnom!
