Az úgy szokott lenni,hogy december elején elkap a NAGY KARÁCSONYI KÉSZÜLŐDÉSI láz.
Először csak felteszem, kirakom, meggyújtom illatozik………mi ez a büdös…ki cserélte ki a sültalma illatot mentolra?....
Aztán rá jövök,hogy a kézzel készült ajándék az igazi.
Tavalyi nagysikerű narancslekváromat nem süthetem el megint, de valamilyen különleges csak kell.
Így nekiálltam sütőtök lekvárt főni kis gyömbérrel és sok kandírozott naranccsal.
Tudom,hogy ez valami perverzió, de én a jó sok kristálycukorral megszórt brióst is sós vajjal szeretem………így ezt a lekvárt rátettem a langyos sajtos kiflire, amit előtte megkentem sós vajjal…………..hát ez valami mennyei!
Megfőztem eltettem aludni……és vártam.
Vártam a megnyugvást. Elvégeztem, megcsináltam,nyugi van.
Hát nem!
Addig-addig olvasgattam különböző blogokat,míg olthatatlan vágyat nem éreztem,hogy csokoládé trüffelt készítsek és bonbont öntsek.
De nem ám egyszerű bonbont….hógyisne! azt bárki tud csinálni……kókuszosat! Eredeti kókuszból.
Megvettem a kókuszdiót, leraktam az asztalra és szúrósan néztem. Majd beleszúrtam a kést,ott ahol a 3 szeme van, bele erőszakoltam egy szívószálat és kiöntöttem a levét…..na jó ittam is belőle.
Majd egy kés és egy húsklopfoló bárd segítségével püfölni kezdtem. Repkedtek a forgácsok, tele lett a konyha, de győztem!
 
 
 
 
 
 
 
 
Apróra vágtam a belsejét és egy kis cukorsziruppal összefőztem.
 
 
 
 
 
 Majd egy ikeás jégkockatartót kikentem az olvasztott csokival, mogyorót helyeztem bele és letömködtem a kókusszal. A végén jól lefedtem…irány a hűtő.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Ha már így belejöttem….mit nekem,hogy bokáig állok a kókusz és mogyoróhéjban….gondoltam összedobok egy kis trüffelt.
Nem tűnt túl bonyolultnak a recept, de én  olthatatlan vágyat éreztem,hogy egy kis kávé likőrrel megbolondítsam…tényleg csak egy kicsivel…de megfutott az üveg.
Ettől persze nem állt össze a csoki….nem hogy kézzel nem tudtam golyókat formálni…..kanállal is alig. Hempergettem a kakaóban…anyáztam, csak halkan az ünnepre való tekintette….majd besüllyesztettem a végeredményt a mélyhűtőbe.
Lenyaltam mindenhonnan a csokit, megettem a széthullott bonbont a kókuszt-nesze neked zsírégető klubb-1,5 órát takarítottam, majd ledőltem és nyögtem az epegörcstől,amit a 70%-os csoki okozott.
 
Szerző: Mókusélet  2010.12.06. 10:53 Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://mokuselet.blog.hu/api/trackback/id/tr162496601

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása