Tegnap a salsa után odajött hozzám egy srác és azt mondta: 10-15 perccel hamarabb jöttem az első órámra és néztem, ahogy táncoltok.
Nem tudtam levenni Rólad a szemem. Mosolygott a szemed!
Jól esett amit mondott.
2,5 évvel ezelőtt kezdő II-ként mentünk a nyári táborba. Már tudtuk az alapokat és jó néhány figurát is.
Eljött az este….és megjelentek a „nagyok”. A haladók, az extrák.
Kimentek a parkettre és amit ott műveltek, attól leesett az állunk, tátva maradt a szánk.
Onnantól csak a sarokban és sötétben mertem táncolni.:-)
Volt köztük egy srác…..hogy is mondjam, az a típus, aki nem a szépségével veszi le a nőket a lábáról!
De ahogy táncolni kezdett!….szép lett………….és mosolygott a szeme.
Néztem….és azt mondtam Kicsinek….bocs, azt hiszem szerelmes vagyok!
Ahogy vége lett a zenének elmúlt a varázs.
Azóta az a srác, a példa.
Azóta szeretnék Vele egyszer táncolni. Nem vezetett ruedát, nem óra alatt figurákat, hanem IGAZI táncot.
Csak Ő és Én.
Nemrég egy buliban odajött hozzám és felkért.
Megszólalt a zene………..és táncolni kezdtünk.
Néztük egymást és mosolygott a szemünk.
