Mostanában többször elhangzott Kiskorú szájából, hogy
- kivel mész
- mikor jössz
- honnan ismered
Ilyenkor szépen el szoktam neki magyarázni, hogy idefigyelj Ebihal. Ebben az óceánban én vagyok a NAGY FEHÉR CÁPA….a csúcs ragadozó, te meg csak egy plankton, úgyhogy ilyen kérdéseket Én teszek fel Neked és nem fordítva.
Tegnap megvolt a NAGY TALÁKOZÁS.
Köszöntek, ebéd közben udvarias beszélgetés,Kislány vigyorgott, mint a tejbetök….hűűű ez könnyen ment.
Egyszer csak, mikor Birkózó kiment a szobából ezt hallottam:
holismertedmeghányévesmilyenkocsijavanmennyirebarátholdolgozik.
Kiszóltam neki: Bejönnél? A gyerekek kérdeznének ezt-azt.
Bejött, mosolyogva leült az ágyra.
Kiskorú szépen behúzta középre a széket, szétterült benne, belenézett a szemébe olyan: Én vagyok itthon, ez az én területem, ergo minden ami a területen belül van az enyém!!!! nézéssel, majd azt mondta: Mond csak, mik a szándékaid az anyámmal?!?
Sírni kezdtem a röhögéstől!
Birkózó ült, mosolygott és azt mondta: ma este színházba vinném, a többit meg majd meglátjuk.
Kiskorú elfogadta a választ, megfogta a süteményes tálat és elvonult számítózni.