Csalódott vagyok..........milyen hülye szó, de a lényeget leírja.

Igazából magamra haragszom, mert hülye vagyok.

Nem tudok sokáig haragudni senkire. Újra és újra lehetőséget adok, hogy újra és újra kihasználjanak.......aztán meg agyalok a dolgon.

Nincs újévi fogadalmam, de ennek az évnek ez lesz a projectje:

Meg fogok tanulni nemet mondani.Meg kell tanulnom, hogy ha hívnak-mert itt nem egy emberről beszélek, hanem háromról- azt mondjam nem érek rá, nem hallgatlak meg, nem tudok segíteni,nincs időm.

Rohadt nehéz lesz, ez biztos!

De egyrészt unom, hogy van köztük olyan, aki 8-10 havonta felhív, hogy beszélne velem, átjön.

Az elmúlt 5-6 évben nem voltam nála, nem ültünk be sehová. Jelentkezik, jön.

A téma majdnem mindig  ugyan az: nehéz, mert a gyerekek, a férj nem segít és főleg az épp aktuális szerető mit csinált. Itt van 1-2 órát, a végén mellékesen megkérdezi, hogy te jól vagy? Majd megy..........és 1 évig nem hallok felőle.

Ő lesz a legegyszerűbb.

A többiek..............majd meglátjuk.

....ja, és egy pipa már van egy név mellet. Nehéz volt rohadtul, mert azt hittem barát.

13 évig a kollégám volt. Összejártunk, nyaralni is voltunk többször. Mikor elküldtek, onnantól semmi. Sms névnapkor, szülinapkor, majd az sem. Idén karácsonykor már nem küldtem rá jókívánságot.......és persze így válasz sem jött.

Ennyi volt egy barátság.