Mindenhonnan az folyik, hogy milyen nagyon fontos, hogy rendszeresen járjunk szűrővizsgálatokra.

Mert jobb megelőzni a bajt.

Én minden évben elslattyogok a tüdőgondozóba, megyek teljes vér vizsgálatra, mammográfiára.

Nyaralás végén vettem észre egy furcsa anyajegyet a mellkasomon. Igazából mindig ott volt, de most olyan furcs lett.Picit megnőtt, picit sötétebb lett a széle. Mivel anyunak már volt melanómája, eleve terhelt vagyok.

Plusz ugye Lajosnak a hangszál rákja volt-szerencsére mindketten meggyógyultak, de ebben nagy szerepe volt annak, hogy korán felismerték-, úgyhogy én nagyon figyelek erre.

Felhívtam a területileg illetékes bőrgyógyászatot, ahol elmondtam a tüneteket és hogy szeretnék sürgősen egy időpontot.

A legkorábbi 6 hét múlva van. A LEGKORÁBBI!!!

Mondtam mindent, a korai felismeréstől az egészségügyben dolgozomig mindent, de hajthatatlan volt a néni. Azt mondta, ha rák, 1 hónap nem számít.

NEM SZÁMÍT!!! Vazze, ha az anyukádon vagy a gyerekeden lenne akkor is ezt mondanád???!!!???

Felhívtam a Mária utcai Bőrklinikát, ahol közölték, hogy sajnálják, de ők nem tudnak fogadni, mert annyira sok a beteg.

6 hét múlva eljutottam a bőrgyógyászatra, ahol megnézték, szerintük semmi, de azért vágjuk ki.

Jaaa, nem, nem itt! Keressek magamnak egy sebészt, aki megcsinálja és vigyem vissza a szövettant.

Lementem az SZTK-ba a sebészetre, ahol Ursula várt. 180 centi 130 kiló undokság.

Késtem 1,5 percet így rám nézett és közölte: már hívtam, most vár.

És vártam.

Kerek 1,5 órát ültem ott és azt éreztem, hogy egyre kisebb vagyok. Hogy nem akarok ebben a gépezetben egy szám lenni, mert semmibe vesznek. A sírás kerülgetett.

Majd behívtak, elmondtam hogy miért jöttem.Azt mondták, hogy 2 hét múlva tudnak fogadni a műtétre.

2 perc múlva már kint voltam.

Hétfőn megműtöttek. A lencsényi kis anyajegyet lekapták, most egy 5 centis vágás van a mellkasomon.

Nem gondoltam, hogy ekkora lesz.

Már csak a szövettant várom, de minden rendben lesz!