Valami kell. 

Valami segítség......hogy el tudjam engedni, hogy újra önmagam lehessek, hogy újra elhiggyem, hogy NŐ vagyok, -így nagybetűvel,- hogy bízni tudjak, hogy meggyógyuljak.

Már többször ajánlotta az unokatesóm ezt a kineziológust, így bejelentkeztem hozzá. Igazából már a vajákos asszonyhoz is elmennék, hogy éjfélkor tehéntrágyát égetve köpködjek egy béka szájába, ha segítene.

Kedves 40 körüli csaj fogadott.

Marha fura dolgokat csinált. Tartanom kellett a kezemet, ő meg nyomkorászta lefelé és közben mindenfélét kérdezett és mondott. Az ellenállásból számokat hozott ki. Nem tudom igaz-e, nem tudom, hogy mit érzett, de nagyon érdekes dolgokat mondott.

Már nem emlékszem, hogy hogyan jött ki a tölgyfa, mint szimbólum, de kijött.

• túlhajtja magát, még akkor is, ha beleroppan.
• Kötelességtudó, megbízható, akire mindig lehet számítani.
• Tartja a lelket mindenkiben vészhelyzet esetén.
• Sajnálja magától a lazítás perceit.
• Soha nem vallja be, hogy ki merült.
• Megállás nélkül tevékenykedik.
• “Ezzel még tartozom” – gondolja.
• Osztozik mások terheiben.
• Nem ismeri be, hogy pihenésre van szüksége.
• Amit elkezd, azt be is fejezi.
• Sokszor kötelességérzetből dolgozik már csak.

 Aztán olvasnom kellett egy könyvből, miközben Ő fogta a fejemet....én meg zokogtam  közben.

Rám nézett, és azt kérdezte: mi történt veled 12 éves korodban?

Nem tudom, talán onnantól kezdve kellett az öcséimre vigyáznom nyáron is.

Szerinte a nőiességem és az önbecsülésem a béka feneke alatt van. Jé, tényleg? szerinted miért vagyok itt?

Azt mondta, hogy próbáljak meg vissza találni ahhoz a kislányhoz és néha öleljem meg.

............és én megteszem. Barna haja van és copfja és boldog.....és én magamhoz ölelem.

Néha ha fáradt vagyok és ezer dolgom lenne, Rá gondolok............és ilyenkor igenis leülök 5 percre csak úgy, vagy meginni egy kávét, mert semmi nem fog történni., ha később lesz a mosás elindítva vagy a kutyák megfésülve.

Jót tett és megyek még!