Az én gyönyörű babám felsikoltott kétszer és többé nem vett levegőt.

Ketten tartottuk a kezünkbe és zokogtunk, míg felment a szivárványhídon.

Ezerszer mondtuk el neki, hogy szeretjük és menjen....elengedjük.

Hiszem, hogy vár rám a többiekkel..........img_9818.JPG

Szerző: Mókusélet  2024.06.25. 11:39 Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://mokuselet.blog.hu/api/trackback/id/tr9618434983

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása