Ma lett a keresztlányom Kinga 18 éves.

Sokáig gondolkoztam,hogy mit csináljak,felköszöntsem-e?

Aztán az iwiw-en mégis írtam neki egy sort.

Barátok...........azt hittem.......közel 17 évig.

Aztán tavaly már nehezen hoztuk össze nyáron azt a délutánt,mikor mehettem Kingát köszönteni. Mindig volt valami kifogás.

Mikor odaértem a házra ki volt téve egy tábla: ELADÓ!

Majd bent a rokonok, és mentek a "jaj, lehet utoljára találkozunk" meg "még utoljára" kezdetű mondatok.

Mikor rákérdeztem,hogy mi ez a tábla, azt mondták: Miért? nem lehet eladni?

Nem kérdeztem többet.

Eljöttünk.

Azóta nem kerestem őket és ők sem engem.

Nem azzal van bajom,hogy valaki el akar menni egy országból egy másikba,hogy ott boldoguljon. Sok ismerősöm van szerte a világban.

Azzal van bajom,hogy 17 év barátság után egy Isten veled jól esett volna.

Remélem boldogok lesznek Spanyolországban és megtalálják ott a békét.

Szerző: Mókusélet  2010.07.14. 15:36 Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://mokuselet.blog.hu/api/trackback/id/tr212151553

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása