Manna ma megkérdezte, mond Életem nem szólnak a csengettyűid? Nem hallod azt, hogy Mókus menekülj?!?

Mit szólnak vazze, zúgnak a harangok, én is hallom….de mit csináljak?

Az azért gáz, ha két barátnőd, akik tök ellentétei egymásnak (az egyik egy kedves empatikus…na jó nem nyalok tovább, a másik egy racionális, földönjáró) szóval mindketten azt mondják, hogy akkor most szépen törlöd a számát a telefonodból, blokkolod a mail-okat és elfelejted, világos?

Mint a nap!

…de akkor is azt érzem, hogy van itt keresnivalóm.

Lehet,hogy megszívom, lehet, hogy sírás lesz a vége, de egyrészt azért vannak Ők nekem, hogy ott legyen a válluk, ha kell, másrészt rég óta először érzem, hogy megmozdult bennem valami.

Nem, nem a szex előtti izgalom, hanem- még nem pillangók, csak bábok- de ha nem adok neki esélyt, lehet, hogy bánni fogom. Mert mindenki hibázik élete során, mindenkinek van múltja és bár egyszer már nagyon-nagyon megégettem magam egy hasonló szituban, most őszinték velem. Nem fényezett semmit, leültetett és elmondta akkor is, ha tudta, hogy lehet, hogy felállok és elsétálok.

Maradtam.

Maradok.