Reggel mostunk. Nagyon vicces, mert senkinek nincs otthon mosógépe. Fillérekért elviszed a mosóba-nem, ne úgy képzeld el, mint itt a patyolatot :-)-  és szépen, illatosan visszakapod.

DE a szállodáknak van mosó részlege. Cucc bele, utána dobsz 30 Baht-ot és 1 óra múlva kész. szárító gép is van.

Sajnos az első pár napunk esős volt, így szükség lett a szárító gépre.

Állítólag 7 éve nem esett januárban az eső, az esős évszaknak is vége kellett volna, hogy legyen, de Samui konkrétan elesett. Jöttek át arról az oldalról a vendégek ide.

Míg a gép dolgozott, mi Anival pofáztunk. Ani.....51 éves remek humorú, nagyon jó fej csaj, a házigazda Dóri anyukája. Pécs mellett egy kis faluban élt, a háziorvosi rendelőben dolgozott 23 évet, majd összecsomagoltak a férjével és kimentek Svájcba.Ott keresik meg a Thajföldre valót. Minden télen 3-4 hónapot ott pihen/nek.

Éjjel esett, de ma verőfény fogadott minket, ezért úgy döntöttünk, hogy megnézzük Railay beachet, ami egy csomó képeslapon szerepel, hogy az egyik legszebb partszakasz.Csak hajóval lehet megközelíteni....illetve kiszállva Tonsai beachen egy szép nagy hegy megmászásával.Mi persze ezt választottuk, mert húúú, hegy meg erdő, meg gibbonok de happy.

Fürödtünk egy fél órát,majd el kezdtek jönni a felhők, így mi is felkerekedtünk.

Tonsai egyébként a hippik é a sziklamászók paradicsoma. Minden sziklán emberek lógtak, és minden helyről dőlt ki a fű szag és a rasztafari.

Kb. 5 perce slattyogtunk, mikor leszakadt az ég.Úgy gondoltuk, hogy pár perc és eláll. 

Hát nem. Kitartóan szakadt, mi meg másztunk, csúsztunk a hegyen. Nyakig vizesek voltunk, dőlt le a sáros lé, a papucsunk csúszott, mi meg ki  papucsból kifelé.Az elején még láttunk néhány majmot, de az állatok ugye okosak, elbújnak az esőtől, csak mi voltunk ilyen kitartóak.Kapaszkodtunk indákba, fákba mindenbe, hogy ne essünk pofára.....aztán felértünk.

Aztán elállt az eső és elindult a pára felfelé.

Mert az arra száll!. Gyönyörű látvány volt a hegy ahogy ködbe burkolózott.

Lefelé találtunk egy barlangot...belépő 100 Baht/fő, de csak egy belépőt kért a pasi (persze itt is virágzik a korrupció). hatalmas mészkő cseppek lógtak a tetejéből.

Mikor leértünk, ott terült el Railay.

Szép, hófehér homok, türkiz kék tenger......és hatalmas ember áradat. Szép, de nem estünk hanyatt tőle.

Megebédeltünk-Zembernek kezdett húzódni a szeme, mert megint rízst evett- én meg megint tésztát. Ezer módon tudják elkészíteni mindkettőt. Egy tál kaja olyan 50-80 Baht között van.

Este 6-kor indul az utolsó hajó a beachról, addig pihentünk, napoztunk és haza mentünk.

Este megint a muszlim piacon ettünk.

Thájföld alapvetően a buddhizmus az elterjedt. Mindenhol sztúpák vannak, Buddha szobrok.

De délen, megjelenik az iszlám. A Sea Condóban hallottuk egyedül az Imám hangját, ahogy imára hív, és láttunk egy hatalmas mecsetet is.

Ebből következik, hogy esténként megjelentek a muszlim kaja árusok. Péntek kivételével kipakolták a kis asztalaikat-minden árushoz 2-3 igen asztal tartozott. Egy pici motorral húzott kordélyon egy wok és indul a főzés.

Olyan istenieket ettünk ott minden nap, hogy valami csoda!  Sült rákot,grillezett halat zöld mangó vagy papaja salátával és mellé shaket ittunk. Az összes gyümölcsöt kipróbáltuk, aztán toltunk egy banános palacsintát.

Másnap kirándulni mentünk Anti vezetésével a Hong szigetre. Long tail boothal utaztunk,  menet közben több lakatlan szigeten és öbölben megálltunk. Gyönyörű  partok, max. majmokkal találkoztunk, kristálytiszta víz.

Az egyik helyen a sziget közepén csónak maradványokat találtunk. A 2004-es cunami maradványai.

Egyébként végig a tenger parton táblák jelzik, ha cunami jön, merre van a kimenekítési pont

Az ebédet az egyik parton ettük meg. 

...és akkor itt írok a kínai hordákról. Mindenhol ott vannak, de tényleg MINDENHOL!

Hangosak, kiabálnak, bunkók és csámcsogva esznek. Tele szájjal-a szájából potyog a rízs-ordít a másiknak....agyfaszt kaptam tőlük!

Simán zoknival hordják  lábujj közti papucsot és ernyővel cikáznak, nehogy megsüsse őket a nep.

De a legjobb, hogy nem tudnak úszni.

Mindenhol hordják a mentőmellényt! Értsd: sziget közepe ülnek a pálmafa alatt-de látják a vizet, ergo már fuldokolnak- és rajtuk a mentőmellény.

Dél után cseperegni kezdett az eső. Aztán már zuhogott. Azért még megálltunk egy parton, de már csak 3-n szálltunk ki a csónakból fürdeni, a többiek vacogva rajta maradtak.A víz persze melegebb volt, mint az eső, de magyarázhattál! :-)

Mondjuk hazafelé már nem esett jól a csapódó eső, de kit érdekelt egy ilyen helyen.