2 hét alatt döntöttük el, és már ültünk is a gépen.

Este 10 óra volt, mire leszállt a gépünk Dubajban. Vám, majd útlevél ellenőrzés.....és Zembert már vitték is el.

Ott álltam és néztem ki a fejemből, hogy akkor most ezt hogy.

Átestem a covid ellenőrzésen és leültem. Negyed óra múlva megjelent, közölte, hogy bevitték egy irodába, egy szót sem szóltak hozzá, majd kiengedték.

Hát ez jól indul!

Kint meleg, sötétség és taxi hegyek.

Szépen beálltunk a sorba, elöl egy bácsi irányította, hogy ki melyik kocsina üljön. 

Első hiba: nem néztük meg, hogy melyik a hivatalos taxi. Ez meg az ugyan ilyen csak zöld színű.

Na minket persze nem ilyenbe ültettek. Néztünk, hogy hol a taxi óta, de nem láttunk semmit.

Azt tudtuk, hogy 2 AED/km és kb 10 km-re lesz a szálloda, tehát 20 körül fogunk fizetni.

Mikor oda értünk, 65-öt kért, Zember fizetett, nekem meg szétbaszta az agyam az ideg, hogy milyen hülyék vagyunk. Utólag kiderült, hogy a reptérről és a hajóállmásról alapból 20 a tarifa, így csak 2000 Ft-al cseszett át, de akkor is!

Becsekkoltunk, lepakoltunk és útra kelltünk.

A város lüktetett. A szállásunk a City Seasons Towers Hotel volt, ami egy rohadt sok emeletes toronyház. Előny, hogy  Frame és a Heritage Village is sétálva elérhető.

A környéken főleg indiai, bangladesi emberek élnek, a levegőben curry szag terjengett.

Sétáltunk egy órát, majd bezuhantunk az ágyba.