Virtuális valóság.

Szerintem egy faszság, és félek is tőle. Már látom magunkat, ahogy a kibernetikus organizmus halomra lövöldöz minket, mert tudatára ébredt.Szörnyű, hogy verseket ír, a gyerekeknek mesét mond ha kell és Vandát is utálom, mert semmit nem tud elintézni ha hívom a T mobilet.

Volt a gyerek szülinapja és  úgy gondoltam, elmegyünk egy VR vidámparkba, és persze enni, mert a nélkül nincs szülinap.

Kaptunk egy szemüvet, a kezünkre valami érzékelőt és a hátunkra egy hátizsákot. Bekalibráltak minket.....onnantól 3 D-ben láttuk egymást, szkafanderben, mint az űrhajósok.

Az első játékban egy űrhajóval visszarepültünk a múltba. Mikor kiszálltunk a gépből hatalmas vízesés volt körülöttünk és még nagyobb fák. Aztán egyszercsak felbukkant a hosszú nyakú dnoszaurusz. Békésen legelt és odajött, hogy meg tudjuk simogatni. Majd felkapta a fejét és rohanni kezdett. A fák közül kidöngetett egy T-Rex. Ordibált büdös volt a lehellete mi meg rohantunk vissza az űrhajóba. A következő állomáson dínó fészek mellett ment az utunk, ott voltak a tojások.....aztán megjöttek a szülök. Békésen nézelődtünk, mikor meteor zápor hullott ránk, a forró kövek ott zúgtak el a fejünk mellett. Frankón éreztük a meleget, a szelet.....majd zuhogni kezdett az eső, így megint rohantunk a hajóba.

Nekem már ez is tetszett, de a másik teremben az ősi egyiptom területére jutottunk. Itt már sivatagi kalandornak néztünk ki, a fejünket lepel fedte és a homok ellen szemüveg. Mikor bementünk a piramis belsejébe a Kiskorú meggyújtotta a fákjákat és a fejünk helyén Anubis képe jelent meg. Itt különböző sírkamrákba kellett bejutnunk úgy, hogy meg kellett szerezni a kulcsokat. Közben beomlott a kamra, elzárta a kiutat egy hatalmas szikla, eltűnt a talaj és forró láva folyamon kellett átkelni, követni kellett a szkarabeusz bogarat, meggyújtani egy olajmécsest ami elvezetett a kincshez.

Tök jó élmény volt és jó, hogy ezt is kipróbáltuk.

Aztán átmentünk a Parázsba megebédelni.

Délután, meg üzenetet kaptam...