Az érzés, amikor annyira próbálod egyben tartani magad, és nem kimutatni, mennyire fáj, miközben az állandó összeomlások szó szerint megölnek belül.................. olyan, mintha segítségért kiáltanál, de senki sem hall téged!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.