Mikor Kicsim először aludt nálam hétköznap,a reggeli kv után elvonult a fürdőbe én meg a konyhába.Tettem azt,amit mondig is szoktam,reggelit készítettem és csomagoltam a Kiskorúnak, és most már még egyet,Neki is.

Mikor kijött a fürdőből átadtam a kis zacsiba bújtatott friss zsemléket.Rám nézett, és azt kérdezte: Ez mi? Mikor megmondtam, csak állt, nézett rám, könnybe lábadt a szeme és azt mondta:Nekem még soha senki nem csomagolt uzsonnát,azóta,hogy anyukám meghalt. A szivem szakadt meg! Itt van ez a pasi,aki túl van néhány kapcsolaton, egy házasságon és még nem kapta meg ezt sehol. Hogy a fenébe van ez? Nekem annyira természetes,hogy gondoskodom arról, akit szeretek.

 

Tavaly egy hosszú hétvége után úgy döntöttünk,hogy útbaejtjük Kecskemétet. Nem nagy kerülő és kiváncsi voltam,hogy hol töltötte a fősulis éveit. Mikor beértünk a városba megmutatta a kollégiumot,az albérletét-ami annyira gáz volt,hogy meztelencsigák mászkáltak a fürdőszoba falán- aztán leparkoltunk az iskola előtt. Hatalmas nagy épületkomplexum.
Bekopogtunk a portáshoz, és bekönyörögtük magunkat a parkba.
Ősz volt, az október 23-ai hétvége. Ahogy lépdeltünk a kertben roppant az avar a talpunk alatt......és hatalmas csend volt. Aztán mesélni kezdett. Ömlött belőle a szó,régi történetek,amik most jöttek elő, ahogy újra látta az iskolát. Majd megállt, rám nézett és azt mondta:Még soha senkit nem hoztam ide,mert még senkit nem érdekelt! Köszönöm.
 
 
Tavasszal van Kicsim szülinapja. Olyat szerettem volna adni neki,amire mindig emlékezni fog. Szerencsére az Eger rally időpontja nagyon közel esett a nagy naphoz, ezért Eger belvárosában foglaltam szállást. Mikor megmondtam neki,hogy mi az ajándék,csak úgy csillogott a szeme,majd kibújt a bőréből.
Korán reggel indultunk, gyönyörű időnk volt. Bebarangoltuk a kis utcákat, megebédeltünk, majd kimentünk a Dobó térre. Sorban jöttek a feltuningolt autók, dübörögtek a motorok,a levegőt betöltötte a benzin és az égő gumik szaga...........és ő boldog volt!
Rám nézett és azt mondta:Még soha senkitől nem kaptam ilyen ajándékot! Soha nem fogom elfelejteni!..............és ez nekem elég volt
 
 

Szerző: Mókusélet  2009.11.12. 08:57 Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://mokuselet.blog.hu/api/trackback/id/tr411519557

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása