Tegnap békésen üldögélek, egyszer csak csippant a telefonom.

Hohóóóóó, valakinek hiányzom!

Nézem, pénz állt a házhoz. Nem sok, de nem vártam.

Feladó: Ritmo de La Luna tánciskola.

Gyorsan tárcsáztam a Mestert, hogy baj van, baj van, nézzen rá a számlára, mert kúszik kifelé a lé!

De azt mondta, nincs baj.....és, hogy tanítottam, és ez itt az érte járó píííz és köszöni.

Álltam, leesett állal. Mi van???

Már a táborban is,néztem nagyot,mert hogy a szórólapon ott volt a nevem a tanároké közt, az utolsó bulis órán, szintén középre hívtak bemutatni a dolgokat, mindezt úgy, hogy nem kérdezte akarom-e.

Annyi történt, hogy csütörtökön megkérdezte, mit szólnék 2 lány 1 fiúhoz. Mondtam, hogy a szám stimmel, de a nemek arányán némi változást eszközölnék. :-) Nevetett, azt mondta igennek veszi.

Majd másnap hallom, hogy be vagyok osztva a páros ruedára is.

Tanítottam már máskor is. Barátságból, nem pénzért.

Tartottam már zumbát, salsát, de csak kedvtelésből.

Úgyhogy ezt most emésztem...és köszi.