3 hónap és szülinapom lesz.
Az 50...........ötvenedik.
Még soha nem viselt meg szülinap.
Még soha nem érdekelt a korom.
Most ott tartok, hogy rettegek tőle.
Ha bármikor utalás van-akár egy ártatlan reklám vagy a rádióban egy műsor kapcsán szóba jön az életkor- én sírógörcsöt kapok.
A konditeremben emelgetem a súlyokat és azon agyalok, hogy mit keresek én itt? Minek küzdök, minek erőlködök, nem leszek ettől fiatalabb. Azonnal berobban: van valakim, fiatalabb, még tud szülni.
Tamás azt mondta, hogy előre nézzek, úgyhogy most próbálok.
Jelentkeztem egy személyi edzőhöz (konkrétan a fél vesémet kell eladnom, de nem érdekel) 3 hónapot adok magamnak, hogy kicsit helyre tegyem a testem....és akkor remélem a lelkem is helyre billen.
Ha nem.......nem tudom.
Minden esetre szabit vettem ki arra a napra.
Lehet, hogy elbújok valahova egyedül.
